Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Beszerzésre jutó áfa arányosítása

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése és az 5. sz. melléklet szerint a bevételarányos képlet számítására kétféle módszer lehetséges. Év elejétől halmozott adatok alapján számítjuk a számlálóba betudható adólevonásra jogosító termékértékesítések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti bevételarányos képlet akkor alkalmazható, ha a költségvetési szerv egyaránt végez adólevonásra jogosító (pl. áfás ellenérték kiszámlázása, közösségiadó-mentes értékesítés) és áfalevonásra nem jogosító (közhatalmi, Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Előzetesen felszámított áfa arányosítása

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink között szerepelnek tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, OEP-finanszírozási támogatás, támogatásértékű bevétel. Az adóköteles és az adómentes tevékenységhez egyaránt kapcsolódó előzetesen felszámított forgalmi adó tételesen nem különíthető el. Adóköteles tevékenységünk elérése érdekében OEP-finanszírozást is igénybe veszünk. Kérjük szíves segítségüket az alábbi konkrét példán keresztül bemutatva, hogy helyesen járunk-e el az áfa arányosításának, illetve az október havi áfabefizetés összegének kiszámításakor! Adóköteles bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 6 749 744 Ft Fizetendő áfa 01-10. hónapig göngyölítve: 1 258 751 Ft Adómentes bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 9 202 778 Ft OEP-finanszírozás 01-10. hónapig göngyölítve: 247 812 600 Ft (amelyből az adóköteles tevékenységet finanszírozó támogatás összege megegyezik az adóköteles bevételek összegével, a többi az adómentes tevékenységet finanszírozza) Támogatásértékű bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 1 558 899 Ft Adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt hasznosított beszerzések áfája: 1 880 273 Ft 01-09. hónapig befizetett áfa összege: 1 100 000 Ft
Részlet a válaszából: […] Az arányosítás számításának módja:Számláló: Adóköteles bevételek + Adóköteles bevételhezfelhasznált OEP-támogatás összegeNevező: A számlálóban szereplő tételek + Adómentes bevételek+ Adómentes bevételhez felhasznált OEP-támogatás összege +...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...a közmű által azadóalany felé számlázott közműdíjban benne van az intézmény saját fogyasztása(hiszen ez a működési költség, amelyet a működést finanszírozó támogatásnakmindenképpen fedezni kell), ezért nem mondható el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Az alanyi adómentesség értékhatárának megállapítása

Kérdés: A befolyt bevételt vagy a kiszámlázott összeget alapul véve kell-e kiszámolni az alanyi adómentesség értékhatárát? Milyen tételek számítanak az értékhatárba?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megállapított időpontban, tekintet nélkül arra, hogy az ténylegesen befolyt-e vagy sem. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a költségvetési szerveknek az Áfa-tv. 20. § (4) bekezdése szerint a jelzett összeghatárnál a teljesítés időpontjától számított 61...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.