Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...(1a) bekezdése hatályát veszti, és a helyükbe lépő új rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy az iskolarendszerű képzés költségét a munkáltató egyes meghatározott juttatásként nyújtsa a munkavállaló számára. Az ilyen képzésekhez nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények 2011-től

Kérdés: Gazdasági vezetőként dolgozom általános iskolában. Mérlegképes könyvelői végzettséggel, illetve regisztrációval rendelkezem. 2011-től a munkaköröm csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői (államháztartási), vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel tölthető be. Kérdésem a következő: jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha nem kötelez a képzettség megszerzésére, illetve köteleznie kell-e erre, és ez esetben jár el jogszerűen? Amennyiben úgy jár el a munkáltató jogszerűen, hogy kötelez a végzettség megszerzésére, az Mt. 111. § b) pont szerint kell-e eljárni, vagyis köteles-e a képzés teljes költségét a munkáltató fizetni a tanulmányi szerződés mellőzésével? A másik kérdésem az, hogy amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, feltétlenül kell-e mellette az államháztartási mérlegképes könyvelői végzettség, mivel a jogszabály vagylagosan fogalmaz, de előírja a jogszabály azt is, hogy a számviteli törvény [151. § (3)-(5) bekezdés] által előírt nyilvántartások valamelyikében szerepelnie kell a gazdasági vezetőnek, és rendelkeznie kell az ennek a tevékenységnek ellátására jogosító igazolvánnyal. Amennyiben szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik egy gazdasági vezető, és mellette vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő, ez megfelel-e a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szakirányúfelsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel, ésemellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelőiképesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartásiismereteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
Részlet a válaszából: […] ...sorolja fel. A hivatkozott jogszabály3. § (2) bekezdés b) pontja a felsőfokú államháztartási szakképesítés, illetvefelsőfokú költségvetési szakképesítés kapcsán úgy rendelkezik, hogy azállamháztartási területen biztosítja a regisztrált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni." Helyesbítés(megjelent a Költségvetési Levelek 103. számában – 2008.10.21.):A 2089. számú kérdésből kimaradt, hogy a kérdés közoktatási ágazatra vonatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Köztisztviselő átsorolása, illetve nyugdíjazása

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?
Részlet a válaszából: […] Először tekintsük át a kérdező ügyintéző II-es besorolásiosztályból ügyintéző I-es besorolási osztályba történő átsorolásánaklehetőségét.A köztisztviselőt – amennyiben az általános alkalmazásifeltételeknek megfelel (Ktv. 7. §) -, iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.