Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése szerintinél hosszabb, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés köthet ki. Önmagában tehát a tájékoztatóban nem lehet egyoldalúan kikötni 60 perces munkaközi szünetet. A munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Helyettesítési rendszer a védőnői szolgálatnál

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan távol lévő közalkalmazottak helyettesítése nem oldható meg megbízási szerződéssel, mivel a költségvetési szerv nem köthet megbízási szerződést a dolgozójával a munkakörébe tartozó, annak keretében számára előírható feladat ellátására [Ávr. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...kapott adomány,e) befektetési tevékenységből származó bevétel,f) az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevétel,g) a költségvetési támogatás:– a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,– az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadidő kellemeseltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól, akkor avendéglátás és a szabadidőprogram költsége nem reprezentációnak, hanem azSzja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyéb juttatásnak minősül.(Megjegyzendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...eseménykeretében történik, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak ajuttatásoknak (ellátásnak, szolgáltatásnak) a költségét, amelyek a rendezvény,esemény lebonyolításának feltételeit képezik (pl. terembérleti díj,bemutatóeszközök használati díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Jelenléti ív vezetése

Kérdés: Költségvetési szervnél kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hogyan vezeti jelenléti ívét? A 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §-a szerint: "Tudományos kutatói munkakörben – kivéve ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap." A kivétel ránk nem vonatkozik, a kinevezésben a heti munkaidő 40 óra. Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve – közalkalmazotti jogviszonytekintetében is alkalmazandó – 140/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...78/1993. Korm. rendelet tartalmazza azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésre irányadóak. E szerint, ha a munkába járás a közigazgatási határon kívülről történik, a munkáltató a bérlettel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.