Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja, amelyek az említett adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. Erről a költségvetési szervnek adott esetben tájékoztatnia kell a hatóságot, megküldve részére a hivatkozott dokumentumot.Amennyiben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Téves átutalás alapján kifizetett összeg visszakövetelése

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen ebben az esetben mérlegelendő azátutalt pénzösszeg nagyságrendje is, hiszen előfordulhat, hogy a jogi útigénybevétele olyan költségekkel (de legalábbis költségek előlegezésével) jár,amelyek nincsenek arányban a követelés nagyságával....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...illetményét a 66/A. § alapján kellmegállapítani. A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap(a 2009. évi költségvetési törvény alapján 120 000 forint) és a vezetőimunkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Mankópénz

Kérdés: Jár-e ún. mankópénz a köztisztviselőnek, aki a pénztárosi teendőit pénzügyi előadóként, egyéb teendői mellett látja el? Egy polgármesteri hivatalban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a pénztár kezelése is. A hivatalban rendelet vagy szabályzat nincs a mankópénzzel kapcsolatban. A mankópénz adható, vagy kötelező juttatás-e egy költségvetési intézményben?
Részlet a válaszából: […] A mankópénz, mint egy konkrétan meghatározott pótlék -sajnálatos módon -, nem egységesen kerül szabályozásra a különböző törvényekhatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokban.A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik a – hivatalos nevén -értékkezelési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Mankópénz

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató határozza meg.A 2/1999. MeHVM rendelet a Kjt.-nek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ebben az esetben a kinevezése alapján értékkezelést vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.