32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Játszótéren elhelyezett játszóeszközök nyilvántartása
Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?
2. cikk / 32 Szochokedvezmény igénybevételének költségvetési és számviteli nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?
3. cikk / 32 Saját előállítású arcmaszk könyvelése
Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?
4. cikk / 32 Modellváltással érintett egyetemek adózása
Kérdés: Mi a megítélése annak az esetnek, ha egy 2021. július 31-éig költségvetési szervként működő egyetem modellváltáson esik át, melynek következtében 2021. augusztus 1-jétől már nem állami fenntartású lesz? Mentesülhet-e továbbra is a 40 százalékos mértékű adó alól, ha kisadózó vállalkozásnak fizet ki 3 millió forintot meghaladó bevételt? Ha az egyetemnek mégis fizetnie kell 40 százalékos mértékű adót, akkor annak mi az alapja?
5. cikk / 32 Szennyvíztisztító telep felújítása
Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?
6. cikk / 32 Online számlaadat-szolgáltatás
Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
7. cikk / 32 Önkormányzati kerékpárút aktiválása
Kérdés: Önkormányzatunk kerékpárutat létesített. A megvalósított beruházás (nyomvonal) állami tulajdonú ingatlant is érintett, ezért önkormányzatunk ingatlanhasznosítási szerződést kötött az állami vagyonkezelővel. A szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, erre tekintettel a beruházó a kivitelezési időszak alatt a beruházást idegen dolgon végzett beruházásként tartja nyilván könyveiben. A beruházást követően a létesítmény számviteli nyilvántartását továbbra is az önkormányzat végzi értéknövelő beruházásként, és azt továbbra is a saját könyveiben tartja nyilván. Továbbá a létesítmény – a fennmaradásig tartó időszak alatt az üzemeltetéssel kapcsolatos – valamennyi költsége szintén az önkormányzatot terheli. A beruházásaktiváláskor az állami tulajdonú területet is érintett. Az önkormányzati ASP szakrendszerben hogyan vételezem be és tartom nyilván a beruházást a KATI és az ingatlanvagyon-kataszterekben, hogy két szakrendszer bruttó értékei megegyezzenek? Illetve számviteli szempontból hogyan tartom nyilván az ilyen jellegű beruházást?
8. cikk / 32 Vagyonkezelésbe adott ingatlan
Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?
9. cikk / 32 Ingatlan térítés nélküli átadása
Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
10. cikk / 32 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
