Üzemeltetési költségek továbbszámlázása

Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...lefölözések és más, kötelező jellegű be-fizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek értelmében területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
Részlet a válaszából: […] ...hozzárögzítsék a talajhoz. Azt kell ellenőrizni, hogy a rögzítés eszközei könnyen, vagyis erőfeszítések és nem elhanyagolható költségek viselése nélkül eltávolítható-e." (77. pont)Az ingatlanként (épületként, építményként) történő minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Környezettanulmány díjának könyvelése

Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyed­évente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása1. A közhatalmi bevétel követelésként való elő­írása a költségvetési számvitel szerintT 093(2) – K 00412. A közhatalmi bevétel követelésként való elő­írása a pénzügyi számvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.