Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjának" igénybevétele mellett központi (miniszter, illetve miniszterelnökség irányítása, felügyelete alá tartozó) költségvetési szervnél véleményünk szerint nincs lehetőség az érintett visszafoglalkoztatására, ebbe a körbe nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Felmentés alatt új "költségvetési" jogviszony létesítése, majd ennek felmentéssel történő megszüntetése

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 37. §-ának (12) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés időpontjában. Erre az esetre a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felmentés szabálya nem irányadó, mivel a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén felmentésről, felmentési időről nem lehet beszélni. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakszerint alakul.A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapulszolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetésérőlszóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évreszámított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.