Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...körű ismeretét.Az első és negyedik kérdésükre egyben adjuk meg a választ. Az Ávr. 52. §-a szerint kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Kötelezettség a tárgyévi kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
Részlet a válaszából: […] ...hozzárögzítsék a talajhoz. Azt kell ellenőrizni, hogy a rögzítés eszközei könnyen, vagyis erőfeszítések és nem elhanyagolható költségek viselése nélkül eltávolítható-e." (77. pont)Az ingatlanként (épületként, építményként) történő minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: A 2010. április 6-ai Költségvetési Levelekben 2621. számon megtaláltam a korábban feltett kérdésemre a választ. Igen ám, de a hangsúly nálam az 1992. 09. 01-es dátum, ami 1992. július 1-je utánra esik. Igaz, hogy maga a munkaviszony július 1. előtt keletkezett, de a megszűnés, illetve az áthelyezés 1992. szeptember 1-jén volt. 1978. 05. 31-től 1992. 08. 31. napjáig az MGM gyárában dolgoztam, innen kerültem 1992. 09. 01-én áthelyezéssel egy iskolába, majd egy szociális otthonba, ahol jelenleg is dolgozom. Jubileumi jutalomra mikor leszek (vagy lehettem volna már) jogosult?
Részlet a válaszából: […] Ahogyan azt a 2621. számú kérdésben is írtuk, vitatott, hogyegyáltalán fennáll-e az áthelyezések szakadatlan láncolata, tehát az iskolátólis áthelyezéssel került-e a szociális otthonba, jelenlegi munkahelyére.A jubileumi jutalom kapcsán figyelembe vehető a Kjt.hatálybalépése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...a hagyatéki eljárással kapcsolatos, és abizományba vett befektetett eszközöket.A 2008. évtől kezdődően itt kell kimutatni a központiköltségvetési szerv által az MNV Zrt.-től bérbe vett ingatlanok értékét.A számlát az Áhsz. szerinti alszámlákra kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Operatív lízing elszámolása

Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Az operatív lízing lejártaután az eszközök a szerződésben foglaltaktól függően kerülhetnek aköltségvetési szerv tulajdonába. Ezután lehet a hátralévő használati időfüggvényében a tárgyi eszközök vagy a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...járó értékesítéséből származó követelését, az ellenérték megfizetettnek tekintendő.Ennek akkor lehet jelentősége, ha költségvetési szerv az értékesítés teljesítése után, de még az Áfa-tv. 20. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.