Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...éven túl elhasználódó termékek bekerülési értékét tárgyi eszközként kell aktiválni.Az Áhsz. előírásai szerint a 1108. Ruházati költségtérítés rovaton azokat a pénzben kifizetett ruházati juttatásokat kell elszámolni és számfejteni, amelyek összevont adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletének 8.24. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes.A ruházati költségtérítést meg kell különböztetni a munkaruhától. A munkaruhát jogszabály alapján kötelező adni. A munkaruha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/G. §-a rendelkezik a köztisztviselőt megillető ruházatiköltségtérítésről. A hivatkozott paragrafus (1) bekezdése alapján aköztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...majd az elszámolásalkalmával a vásárlási előleg visszavételezésre kerül, és a ruházatról adottbizonylat a személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások közöttkerül lekönyvelésre. Az is megengedett, hogy a munkavállaló megvegye azt a ruhát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Részmunkaidős ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Önkormányzatunk napi 4 órában foglalkoztat jegyzőt, a kinevezés időtartama 2004. március 1-jétől várhatóan csupán 2004 októberéig tart. Milyen összegű köztisztviselői munkaruha-juttatás illeti meg a jegyzőt?
Részlet a válaszából: […] ...az illetményalap 200 százalékának megfelelő összeg, azaz 66 ezer forint. Amennyiben a jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg, a költségtérítés időarányos része jár. Jelen esetben a közszolgálati jogviszony – előreláthatólag – nyolc hónapig fog tartani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Munkaruha adómentessége

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Ktv. alapján juttatott munkaruha adó- és járulékmentes lett. A munkaruha-juttatás címén adott költségtérítést számlákkal kell-e bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatási idő letelte előtt megszűnik. A munkaruha-juttatástól függetlenül a Ktv. 49/B. § (1) bekezdése alapján ruházati költségtérítésre is jogosultak a köztisztviselők. Ez a költségtérítés vált adómentessé 2003. január 1-jétől. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Ruházati juttatás jogszabály alapján

Kérdés: Önkormányzatunk a Ktv. alapján a dolgozóit természetbeni ruházati juttatásban (kosztüm, öltöny stb.) részesíti. Adómentes-e ez a juttatás, hiszen jogszabály alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...le a számlát, akkor a kifizetett összeg teljes egészében a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelme. Ennek oka, hogy nem tekinthető költségtérítésnek az a bevétel, amelyet olyan kiadás megtérítésére kap a magánszemély, amit részben vagy egészben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.