Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

A Költségvetési Levelek 334. számában 5918. számon megjelent kérdés-válaszra hivatkozva szeretném pontosítva feltenni ismét a kérdésünket:
Intézményünk (boncolást végző patológiai osztály – kórház) halotthűtést és végtisztességre történő felkészítést végez (szolgáltatás), ami térítésköteles. Amennyiben az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója halálozik el, a dolgozó kérelemmel élhet a térítési díj ("piaci" ár) 50%-os mérséklésére vonatkozóan. A korábban adott válasz alapján áfafizetési kötelezettségünk a "piaci" ár alapján van, mivel nem független felek vesznek részt az ügyletben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének az adómentes bevételekről szóló 8.6. e) pontja szerint a kegyeleti szolgáltatás adómentes. A kórház által ellátott halotthűtési és végtisztességre történő felkészítési tevékenység munkavállaló felé kedvezményes összegben biztosított nyújtása a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelel?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válaszban szerepel, hogy az aránytalanul alacsony ár nincs jogszabályban meghatározva, de a bírósági gyakorlatban és a NAV gyakorlatában, ha a legalább 50%-os árat megtéríti a munkavállaló, akkor a piaci ár szabályait nem kell alkalmazni. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
Részlet a válaszából: […] ...az az ár, amelyet független felekösszehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. Abban azesetben, ha a kérdéses költségvetési intézmény nemcsak saját dolgozóknakértékesít ebédet, hanem kifelé is, és van erre meghatározott ára, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szervnél nem alakítanak ki, vagyobjektív okok miatt nem tudnak kialakítani olyan módszert, amellyel tételesenkimutatható a magáncélú használat értéke, akkor a törvény kötelező előírásánálfogva a telefonszámla értékének 20 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Térítésmentes átadás elszámolása

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján a magánszemély adómentes bevétele az a vagyoni érték, amelyet az ingyenesen vagy kedvezménnyel juttatott számítógép formájában kap, feltéve hogy a számítógépet az átadását megelőzően már legalább két évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Kedvezményes mobiltelefon-vásárlás könyvviteli elszámolása

Kérdés: A központosított közbeszerzéshez csatlakozva intézményeink dolgozóiknak kedvezményes mobiltelefon-készülékeket vásároltak, ennek következtében a dolgozók kedvezményes mobilszolgáltatásban részesülnek. Az intézmény könyvvitelében kell-e szerepelnie az intézmény által a dolgozóinak vásárolt mobiltelefon-készüléknek, illetve a szolgáltató által kiállított számlának, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni, könyvelni? Kinek kell fizetni a közbeszerzés után a 125/1996. Korm. rendelet szerinti 2 százalékot, és milyen nyilvántartást kell vezetni róla?
Részlet a válaszából: […] ...áfájával a 4. lapszám 109. számú kérdésére, a kedvezményes mobilkészülékek használatának szja-vonzatára a Költségvetési Levelek 5. számának 151. kérdésére adott válaszban foglalkoztunk.Abban az esetben, ha a számla az intézmény nevére szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Reprezentáció és természetbeni juttatás áfája

Kérdés: Hogyan történik a reprezentáció, illetve a természetbeni juttatások áfaelszámolása és bizonylatolása?
Részlet a válaszából: […] ...között normál piaci körülmények mellett általában elérhető lenne.Ha a reprezentáció szolgáltatásban nyilvánul meg (tehát akár a költségvetési szerv székhelyén, telephelyén, akár étteremben folytatunk tevékenységünkhöz kapcsolódó étkezést), úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.