Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint– a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.A költségvetési szervek által üzemeltetett zártkörűen és nem zártkörűen igénybe vehető üdülők, az önkormányzati vendégházak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Amennyiben – eddig csak alaptevékenységet végzett – áfaalany, önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet "kíván" folytatni, milyen teendői vannak? Például: önköltségszámítás, elkülönített könyvelés, vállalkozási eredmény megállapítása, vállalkozási maradvány adott százalékának (tao %) befizetése az irányító önkormányzat költségvetésébe. Ezeken felül van-e bármilyen fontos teendő a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt, mint például NAV-nál bejelentési kötelezettség, egyéb adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére számos előírás vonatkozik. A költségvetési szervek az alapító okiratukban meghatározottak szerint és mértékben végezhetnek vállalkozási tevékenységet.Az Áhsz. 4. §-ának (5) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXXIX. törvény értelmében az, akit munkaviszonyban vagyközalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, évente aköltségvetési törvényben meghatározott összegű szakirodalom-vásárlásihozzájárulásra jogosult. A törvény végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétőlvezette be. A rendelkezés értelmében a foglalkoztatónak (jelen esetben aköltségvetési szervnek) a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése a) pontja szerint (ebekezdésben nevesíti a törvény a közalkalmazottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2004-től hatályos 4/A. §-a szerint a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű szervek és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.