Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű (100 ezer forintot meg nem haladó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani.Az irányító szerv az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...előlegezi meg. A gyámhivatal hoz egy határozatot, amelyalapján a székhelye szerinti önkormányzat jegyzője fogja biztosítani a központiköltségvetés terhére a gyermektartásdíj megelőlegezését.A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Önkormányzati lakás értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati lakás részletre történő értékesítése általbefolyt bevételeket a költségvetési szerv a 931. Tárgyi eszközök, immateriálisjavak értékesítése főkönyvi számlán jeleníti meg. A részletre történőlakásértékesítésnél a vevő és eladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Követelések elengedésének elszámolása

Kérdés: Jogszabályon, illetve önkormányzati rendeleten alapuló követeléselengedés esetében, a követeléselengedés, tartozásátvállalás költségvetési kiadás tervezése és elszámolás mellett meg kell tervezni, és el kell számolni költségvetési bevételként az elengedett követelés összegét (vagyis hogy milyen bevétel keletkezne a követelés rendezésekor). Vonatkozik-e ez a szabály a helyi adófizetéshez kapcsolódó mulasztási bírságok, késedelmi pótlékok mérséklésére, elengedésére, illetve a jogosulatlanul felvett szociális ellátások miatti követelések elengedésére?
Részlet a válaszából: […] ...Pénzügyminisztérium által – a költségvetési szervekrészletes költségvetési előirányzatainak összeállításához – közzétetttájékoztató, dologi kiadások előirányzatainak tervezésére vonatkozórendelkezése (03. űrlap 63. sor.) a követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...felújítás állományba vétele, raktári új készletek (ideértve a kis értékű raktári új tárgyi eszközök azon körét, ahol a költségvetési szerv az éven belüli amortizációt választotta) felhasználása, követelések előírása, kötelezettségek előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.