Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] ...időbe a következő időtartamokat kell beszámítani:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve azt is, ha utóbb a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...túl mi tekinthető mégközszolgálati jogviszonyban töltött időnek:– a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő, – áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati,közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Jegyző jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?
Részlet a válaszából: […] ...jogelőd munkáltatónál eltöltött idő,– értelemszerűen a felmentés teljes időtartamát isfigyelembe kell venni,– áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati,közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július1-jéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

13. havi illetmény III.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Állapítsuk meg első lépésként, hogy 2005. évben melyidőtartamokban, milyen jogviszonya állt fenn a közalkalmazottnak:– 2005. január 1-jétől július 15-ig közalkalmazottijogviszony, mely közös megegyezéssel szűnt meg;– 2005. július 15-től augusztus 31-ig határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Üres álláshely értelmezése

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott kormányrendelet szerint tartósan üres az álláshely, ha az engedélyezett költségvetési létszámkeret (álláshely) 4 hónapot meghaladóan betöltetlen. A közigazgatási szerveknél üres, illetve megüresedő álláshelynek az minősül, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.