26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Gazdasági szervezet – gazdasági vezető
Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?
2. cikk / 26 Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá
Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
3. cikk / 26 Aláírás-bélyegző használata
Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
4. cikk / 26 Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje
Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?
5. cikk / 26 Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények
Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Ezen egység részét képezi többek között a pénzügyi-számviteli csoport, melynek élén csoportvezető áll. A pénzügyi-számviteli csoport vezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni az Ávr. 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak?
6. cikk / 26 Beszámoló aláírása
Kérdés: Mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezem vállalkozási szakon, de 2004 óta önkormányzatnak dolgozom pénzügyesként. Az lenne a kérdésem, hogy a MÁK elfogadja-e a vállalkozási szakon szerzett regisztrációs számot a beszámolókon, ha az éves kötelező mérlegképes továbbképzést államháztartási szakon teljesítem, vagy ettől függetlenül el kell végeznem az államháztartási mérlegképes könyvelői tanfolyamot is?
7. cikk / 26 Jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre
Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?
8. cikk / 26 Gazdasági szervezet
Kérdés: Az önállóan működő és gazdálkodó polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik. A csoportok szakmai munkáját csoportvezetők irányítják, nem vezetői beosztásban. A hivatalhoz van rendelve két részben önállóan működő intézmény is, aminek a pénzügyi feladatait a hivatal látja el. Hogyan kell értelmezni az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdését? Ha van elkülönült szervezeti egység (pénzügyi csoport), akkor az a nevétől függetlenül gazdasági szervezetnek minősül? Ha igen, lehet-e a vezetője a jegyző? A jegyzőnek jogi szakképesítése van (pénzügyi nincs), ezért a beszámolókat a jogszabálynak megfelelő szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő írja alá. Mondhatja-e a képviselő-testület, hogy a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik, de gazdasági szervezettel nem rendelkezik?
9. cikk / 26 Illetménynövekedésre való jogosultság államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés alapján
Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként integrált szociális intézményben, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. Milyen képesítés szükséges ahhoz, hogy valaki egy költségvetési szervnél dolgozhasson mint könyvelő? Az intézményvezető szerint ahhoz, hogy könyveljek, még mérlegképesre sincs szükségem. Figyelembe kell-e venni az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés meglétét az 5%-os illetménynövekedésnél, vagy annak adása továbbra is az intézményvezető belátására van bízva?
10. cikk / 26 Egyszerűsített értékelési eljárás
Kérdés: 2010 szeptemberében az ÁSZ javaslata alapján az adósok minősítésére vonatkozóan az egyedi értékelésről áttértünk az egyszerűsített értékelési eljárásra. Az értékvesztés elszámolása ennek megfelelően negyedévente történik az eddigi éves helyett. Az egyszerűsített értékelési eljárás menete a következő:
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?