Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004. december 31-éig a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 129. §-ában – 2004. évre meghatározott (évi 11%) – kamatmérték az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Téves átutalás alapján kifizetett összeg visszakövetelése

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy azállamháztartás alrendszereiben – az önkéntes teljesítésre történő felhívásonkívül – a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt (100 ezerforintot) el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Fizetési határidő értelmezése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 231. §-ához fűzött kommentár szerint: A pénztartozástakkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. Ateljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénztközvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.