8 talált cikk a költségtérítés , önkormányzat , munkába járás , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?