10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
2. cikk / 10 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
3. cikk / 10 Érvényesítés
Kérdés: VIP-kártya esetén, ahol a bizonylatok utólag kerülnek a pénzügyi területre, hogyan kell történnie az érvényesítésnek és az utalványozásnak?
4. cikk / 10 Előleg
Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
5. cikk / 10 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
6. cikk / 10 Jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre
Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?
7. cikk / 10 Utalványozás
Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?
8. cikk / 10 Érvényesítés
Kérdés: Az új Áht. és Ávr. megszüntette a kiadási előirányzatok terhére történő kifizetés utalványának pénzügyi ellenjegyzési kötelezettségét. A költségvetési szerv által a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján befolyó, valamint hatósági határozat alapján beszedésre kerülő bevételt nem kell utalványozni. Ezekben az esetekben a bevételek beszedésének alapjául szolgáló bizonylatokat külön kell érvényesíteni?
9. cikk / 10 Főjegyző jogkörének gyakorlása
Kérdés: Egy megyei önkormányzatnál a főjegyző munkáltatói jogkört lát el törvényi előírás alapján. A főjegyző illetmény és egyéb juttatások esetében gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Rendelkeznie kell-e a jogkörök gyakorlásához a megyei önkormányzat elnökének felhatalmazásával?
10. cikk / 10 Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés
Kérdés: Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?
