Szigorú számadású nyomtatvány

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
Részlet a válaszából: […] ...utalványrendeletet a költségvetési szerv maga alkotja meg, amelyet kézi vagy gépi úton folyamatosan sorszámmal lát el. Az utalványrendeletet a számviteli-pénzügyi feladatok elvégzéséhez alkalmazzák, amelyeken fel kell tüntetni, meg kell határozni kontírozás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Kiküldetési rendelvény alkalmazása

Kérdés: Cégünk 1 fő anyagbeszerzővel rendelkezik, aki cégautóval dolgozik. Emellett vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakör például a létesítményvezető, aki napi szinten telephelyéről a központba, vagy a telephelyek között, vagy anyagbeszerzés címén a telephelyen és a településen belül ingázik. A telephelyek és a központ is ugyanazon a településen belül található. Kiküldetési rendelvénnyel – ezekben az esetekben – elszámolható-e a saját gépkocsihasználat költsége?
Részlet a válaszából: […]  A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példánybankiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély azonosító adatait, agépkocsi azonosító adatait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.törvény (Szja-tv.) 3. §-ának 83. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkába járás új szabályai

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
Részlet a válaszából: […] ...rá költségtérítés. Tehát külön kellválasztani a munkába járást és a hivatali, üzleti utazást.Olvasói észrevétel(megjelent a Költségvetési Levelek 140. számában – 2010.12.14.)Észrevétel: A 131. számú Költségvetési Levelek 2661. kérdésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Utazásiköltség-térítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre tekintettel a vonat- vagy az autóbuszjegyleadása nélkül – a díjszabás alapján – elszámolt költségtérítés a dolgozókbérjövedelmeként teljes egészében adóköteles. Ugyanis a díjszabás alapján, azazigazolás nélkül nem számolható el az utazási költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.