5 talált cikk a tárgyi eszköz , szerződés , jogviszony , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?