8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Pályázat
Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?
2. cikk / 8 Önkormányzati uniós projekt elszámolása
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. cikk / 8 Vagyonkezelés
Kérdés: Hivatkozva a Költségvetési Levelek 193. számában megjelent 3647. számú válaszra, tennénk fel a kérdésünket. Az említett válasz szerint a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon esetében a jogszabályi rendelkezések szerint a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetve e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben az önkormányzatok társulást alapítanak a vagyon kezelésére, mely egy fő közfeladatot lát el (hulladékkezelés), ebben az esetben a 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról a Vtv. 27. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki: (8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. (9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét, a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti felmentés tényét, a céltartalék képzésének és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Ezek szerint a számviteli értékcsökkenésnek nem kell megegyezni a pótlási kötelezettséggel?
4. cikk / 8 Önkormányzati lakásalap
Kérdés: Egy önkormányzat lakásalapszámlájának kiadásait és bevételeit tervezi. A kiadások lakásépítési, -vásárlási kölcsönök, a bevételek a kölcsönök visszatérüléseként jelennek meg. A nyújtott kölcsönök és visszatérülésük költségvetési vagy finanszírozási bevételek és kiadások? Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy a lakásalap terhére újabb kifizetéseket nem biztosít, a beérkező törlesztésekből megvalósíthatók-e önként vállalt feladatok, tehát saját bevételnek tekinthetők-e a visszatérülések? Ehhez meg kell-e szüntetni a lakásalapszámlát, vagy a lakásalapszámla bevételei átutalhatók-e a fizetési számlára?
5. cikk / 8 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
6. cikk / 8 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
7. cikk / 8 Felmentési idő számítása
Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
8. cikk / 8 Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba esetén szükséges eljárási rend
Kérdés: Milyen feladatai vannak a költségvetési szervnek, ha a felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés a 2003. évi beszámolóval összefüggésben megállapította, hogy a tárgyi eszközök között egy 80 millió forint értékű berendezési tárgyat nem aktiváltak, de a használatbavétel ténylegesen megtörtént? A 2003. évi mérleg főösszege 1020 millió forint, a saját tőke és a tartalékok együttes összege 750 millió forint.