Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményként, minden pénzügyi-számviteli feladatot az Önök esetében a GSZI lát el. Önök és a GSZI között munkamegosztási megállapodásban kellett rögzíteni a részletes feladatellátást.A feladatellátás részletes szabályait, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Városüzemeltetési feladatok

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az Áhsz. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti költségvetési számvitelben az államháztartás szervezetei a bevételeket és a kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon számolják el, amelyek érdekében azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv

Kérdés: Az előirányzat-felhasználási terv (Áht. 24. §) és a likviditási terv (Áht. 78. §) alatt ugyanazt a dokumentumot kell érteni, vagy ez két külön dokumentum? Van olyan önkormányzat, ahol két külön melléklet a költségvetési rendeletben, de találkoztam olyan megoldással is, hogy "előirányzat-felhasználási és likviditási terv" címen egy darab táblázat. Ha két külön dokumentum, akkor a likviditási tervnek kell egyáltalán a költségvetési rendelet mellékletében szerepelnie? Havonta felülvizsgálandó, így elméletileg havonta változhat a tartalma.
Részlet a válaszából: […] ...és a likviditási tervet nem kell a Kincstárnak megküldeni.Az Áht. 24. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletével együtt el kell készíteni az előirányzat-felhasználási tervet. Az elő­irányzat-felhasználási terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak. Az ilyen finanszírozási mód a szolgáltatásvásárlásra jellemző.Ha a finanszírozás havi ütemezésben előre megállapított költségvetési rendeletben tervezett módon történik, valamint a vállalkozás és az önkormányzat között a fenti kritériumoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.