Egészségügyi szolgáltatások, vízitorna áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akva­aerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. A 85. § (4) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy közszolgáltató a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében. Ugyanezen bekezdés g) pontja szerint közszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
Részlet a válaszából: […] ...kötelezőfoglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint– az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nemköltségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladatellátásával összefüggésben őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységhez folyósítanakállamháztartási támogatást, hanem általában a működést (intézményt)finanszírozva (márpedig minden költségvetési szerv ilyen), akkor a 38. §(3)-(4) bekezdések értelmében a "nagy" arányosítási képlettel is kell számolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Arányosítás szabályai

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet szolgálnak, de azokat részben adóalapot nem képező államháztartási támogatásból finanszírozzák. Ha tehát a költségvetési szerv nem vonja be az arányosításba azokat a beszerzéseket, amelyeket akár csak részben is adóalapot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Arányosítás alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként adóköteles vagy tárgyi mentes tevékenység is, amelyért nem térít a jogosult, hanem költségvetési támogatásból látja el a költségvetési szerv.A térítéses, valamint az ingyenes ápoló-gondozói ellátás ezért tárgyi mentes tevékenységnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Az arányosítás szabályai

Kérdés: Nem világos, hogyan kell az arányosítás szabályait alkalmazni, ha nemcsak tárgyi mentes és adóköteles, hanem ingyenes tevékenységet is végez egy költségvetési szerv (például: egyetem).
Részlet a válaszából: […] ...azt kell a költségvetési szervnek eldöntenie, hogy ellenértékhez jut-e az adóköteles (pl. étkeztetési, kutatási) tevékenységéből. Ha nem, akkor az összes adótartalom le nem vonhatóként jelentkezik, így az arányosítás fel sem merül. Ha van adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.