12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
2. cikk / 12 Nyugdíjas alkalmazása óvodapedagógusként
Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?
3. cikk / 12 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
4. cikk / 12 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
5. cikk / 12 Bankszámla-költségtérítés a közszférában
Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
6. cikk / 12 Egészségügyi szolgáltatások, vízitorna áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló egészségügyi központ néhány szolgáltatására vonatkozik a kérdésem. Az egészségügyi centrumban számos szolgáltatás vehető igénybe, e szolgáltatások többsége elsődlegesen humán gyógyászati célú.
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akvaaerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?
1. Az egészségügyi központ által nyújtott gyógyfürdő- és kádfürdő-szolgáltatás, valamint a kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az aerobiktorna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning az Áfa-tv. alapján adóköteles vagy adómentes szolgáltatásnak minősül. Amennyiben az adómentesség felmerül, akkor mely rendelkezés alapján? Az árlista szerint a gyógyvizes gyógymedence és a gyógyvizes kádfürdő szolgáltatás OEP-támogatással, kizárólag vénnyel és kezelőlappal vehető igénybe.
2. A kismama- és a nyugdíjas-vízitorna, az akvaaerobik torna és a sportsérülések kezelésére szolgáló akvatréning minősülhet-e az Áfa-tv. 85. §-ának m) pontja alapján adómentes szolgáltatásnak, vagy az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásként adóköteles ügyletként kell kezelni?
3. Az OEP által nyújtott támogatást mint árat közvetlenül befolyásoló támogatást fel kell tüntetni az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányados számlálójában? Az egészségügyi központ jelenleg nem kap OEP-támogatást, azonban kap önkormányzati támogatást, amely az OEP-támogatást kiváltja. Ezt az önkormányzati támogatást az 5. sz. melléklet szerint az arányosítás során hogyan kell figyelembe venni?
7. cikk / 12 Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása
Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen előirányzaton kell szerepeltetni a számlát?
8. cikk / 12 Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
9. cikk / 12 Nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Egyik ügyfelem közalkalmazotti jogviszonyból 40 év szolgálati idővel 2011. december 15-én nyugdíjba vonult. Jelenleg nyugdíj mellett 6 órában dolgozik egy kft.-ben mint alkalmazott (nem közalkalmazottként). Kérdésem, hogy 2013. január 1-jétől dolgozhat-e tovább a kft. alkalmazásában? A törvénymódosítások következtében 2013-tól a nyugdíjas közalkalmazott dolgozhat napi 6 órában?
10. cikk / 12 40 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján járó jubileumi jutalom
Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. 2012. december 19-én már negyven év jogosultsági idővel fogok rendelkezni, és szeretnék nyugdíjba menni.
1972. 07. 10.-2008. 05. 15., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2007. 07. hónapban a 35 éves jubileumi jutalmat kifizették részemre.
2008. 05. 16.- 2008. 06. 30., munkanélküli-járadékban részesültem.
2008. 07. 01.-2009. 03. 05., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2008. 03. 06.-2009. 10. 31., munkanélküli-járadékban részesültem.
2009. 11. 01.-2010. 05. 31., kft. foglalkoztatott.
2010. 06. 01.-2010. 06. 13., munkanélküli-járadékban részesültem.
2010. 06. 14.-2012. 12. 20., közalkalmazotti jogviszonyban vagyok foglalkoztatva.
A munkáltatóm a 40 éves jubileumi jutalomra nem tart jogosultnak, mivel köztisztviselőként megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat. Jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, akkor azt részemre mikor kell kifizetnie a munkáltatónak?
1972. 07. 10.-2008. 05. 15., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2007. 07. hónapban a 35 éves jubileumi jutalmat kifizették részemre.
2008. 05. 16.- 2008. 06. 30., munkanélküli-járadékban részesültem.
2008. 07. 01.-2009. 03. 05., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2008. 03. 06.-2009. 10. 31., munkanélküli-járadékban részesültem.
2009. 11. 01.-2010. 05. 31., kft. foglalkoztatott.
2010. 06. 01.-2010. 06. 13., munkanélküli-járadékban részesültem.
2010. 06. 14.-2012. 12. 20., közalkalmazotti jogviszonyban vagyok foglalkoztatva.
A munkáltatóm a 40 éves jubileumi jutalomra nem tart jogosultnak, mivel köztisztviselőként megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat. Jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, akkor azt részemre mikor kell kifizetnie a munkáltatónak?