Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...lépéseiből is levezethető. A késedelmi kamat, kötbér is hasonlóképpen könyvelendő. Egy nyertes per esetén a vesztes fél által a költségvetési szerv részére kifizetett ügyvédi díjat is az adott díj beérkezésekor, teljesülésekor a beérkező összeggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
Részlet a válaszából: […] ...kötelezőfoglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint– az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nemköltségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladatellátásával összefüggésben őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységhez folyósítanakállamháztartási támogatást, hanem általában a működést (intézményt) finanszírozva(márpedig minden költségvetési szerv ilyen), akkor a 38. § (3)-(4) bekezdésekértelmében a "nagy" arányosítási képlettel is kell számolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.