10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
2. cikk / 10 Szállítási költség
Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
3. cikk / 10 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
4. cikk / 10 Apákat megillető munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
5. cikk / 10 Kaució könyvelése
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Határozatlan idejű szerződést kötöttünk ingatlan bérbevételére. A szerződés szerint kauciót fizetünk a bérbeadónak. Milyen mód(ok)on lehet a kauciót könyvelni?
6. cikk / 10 Óvodai intézmény által végzett étkezési szolgáltatás elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: - az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? - a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?
7. cikk / 10 Devizában teljesített kiadások elszámolása
Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?
8. cikk / 10 Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása
Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
9. cikk / 10 Munkahelyi étkeztetés
Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?
10. cikk / 10 Pénzügyi biztosíték elszámolása
Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.