9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok
Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
2. cikk / 9 Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
3. cikk / 9 Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása
Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
4. cikk / 9 Közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony?
Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?
5. cikk / 9 Korábbi állami vállalatnál eltöltött idő elbírálása a jubileumi jutalom szempontjából
Kérdés: A munkavállaló 1971-1982 között állami építőipari cégnél dolgozott, ahonnan áthelyezéssel került ipari szakmunkásképző intézetbe oktatónak. A szakmunkásképzőből történt távozás után – megszakításokkal – magáncégeknél dolgozott, majd 2001 májusától költségvetési szervnél lett újra közalkalmazott. Az 1971-től 2001-ig terjedő teljes időszak közalkalmazotti jogviszonynak számít-e a jubileumi jutalom kiszámításakor?
6. cikk / 9 Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól
Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
7. cikk / 9 Bankszámlanyitásra kötelezettek köre
Kérdés: Bankszámlanyitásra kötelezettnek számít-e a közalkalmazott az Art. 172. § (20) bekezdés szerinti ügyletek vonatkozásában? Másképp fogalmazva: számíthat-e mulasztási bírságra az a költségvetési szerv, amely – például – idős munkavállalójának a neki járó jubileumi jutalmat postán küldi meg?
8. cikk / 9 Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
9. cikk / 9 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
