8 talált cikk a határozat , költségvetés , polgármesteri hivatal , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?

Kérdés: 1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?