16 talált cikk a költség , juttatás , adófizetés , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)

Kérdés: Központi költségvetési szerv iskolások részére versenyt szervez. A helyezést elért diákoknak díjakat ad át tárgynyeremények, ajándékutalványok formájában. A rendezvényen cateringszolgáltatást is igénybe veszünk, diákok és bírálók részére egyaránt. A központi támogatásból beszerzett ajándékokat milyen rovaton számoljuk el? A cateringszolgáltatást reprezentációként kell-e elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?

Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a belső szabályzatában rögzítette, hogy külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan elszámolható költség az utazáshoz kapcsolódó biztosítási díj. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítási díjat milyen rovatra kell kontírozni? A K341-es kiküldetések kiadásaira, vagy a K337-es egyéb szolgáltatásokon belül a biztosítási díjakra?

Kérdés: Költségvetési szervünk ünnepi rajz- és esszépályázatot szervezett, aminek kapcsán egy állami tulajdonú zrt.-től tárgyi adományokat kapott, hogy a versenyen helyezést elérő részt vevő gyerekeknek díjként átadhassa. Az adományozó és adományos között támogatási szerződés íródott. Ebben az esetben a mi költségvetési szervünknek (az adományosnak), milyen közteherfizetési kötelezettsége áll fenn?