4 talált cikk a szállítási költség , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III.5. pontja értelmében a 2017. évi feltételnek eleget téve, miszerint "a támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést", az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat 2017. január 1-jétől a község önkormányzatának költségvetési szerve, a közös önkormányzati hivatal vette át. A hivatal a tevékenységet saját konyha fenntartásával, illetve a speciális étrendet igénylő gyermekek vonatkozásában szolgáltatási szerződés útján látja el. A közös hivatal, hogy eleget tegyen a speciális étrendet igénylő gyermeket étkeztetéssel kapcsolatos törvényi előírásnak is (a saját konyhában nem megoldható a speciális igények kielégítése [tárgyi, személyi, anyagi feltételek hiánya miatt]), vásárolt szolgáltatási szerződést kötött a Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezetével. A szervezet a hivatalunk 20 km-es körzetében elérhető egyetlen speciális étrendet igénylő gyermekétkeztetéssel is foglalkozó szolgáltató. Az étel kiszállítási költsége önkormányzatunkat terheli.
A 2017. évi megalapozó felmérésben az adatokat a leírtak figyelembevételével szerepeltettük, melyet a MÁK a vásárolt élelem vonatkozásában kifogásol. Jelen vélemény szerint a közös önkormányzati hivatal a speciális igényű gyermekek étkeztetésére kötött szolgáltatási szerződése nem gazdasági társasággal, illetve egyéni vállalkozással történt. Álláspontunk szerint a törvényi előírásoknak megfelelően az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv útján látjuk el ezen feladatot, mivel a szerződő fél nem az önkormányzat, hanem a közös önkormányzati hivatal.

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?