Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a piaci ár és a térített összeg közötti különbség összevonandó jövedelem, a munkabérre vonatkozó szabályok szerint adózik.Ha a költségvetési szerv megvendégeli a dolgo-zóit pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap vagy csapat-építő tréning keretében, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Várakozási idő csökkentése pedagógus-továbbképzés teljesítése esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli csökkentését tehát úgy gondoljuk, hogy azállamháztartási jogszabályok, az azokban foglalt alapelvek zárják ki, lévén,hogy a költségvetési szerv nem a saját "hasznára" gazdálkodik, mint egymagánszférába tartozó munkáltató, hanem végső soron az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

TÁMOP programon belüli elszámolás abban az esetben, ha eltérő a pályázó és a szakmai megvalósító

Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás – helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja – az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.
Részlet a válaszából: […] ...TÁMOP program esetében a pályázó az önkormányzat, de a szakmaimegvalósítója egy önállóan működő és gazdálkodó oktatási költségvetési szerv.A személyi juttatások kifizetése függetlenül azokjogcímétől, forrásától a KIR rendszerben történik. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Pedagógusok szakképzésének kiadásai

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállításához kiadott hivatalos pénzügyminisztériumi tájékoztató szerint a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezenbelül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.