Behajthatatlan követelés

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján a behajthatatlan követelés leírása nem minősül elengedett követelésnek.Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszából: […] ...Minden esetben a behajthatatlanságtényét és mértékét bizonyítaniuk szükséges. Ha az államháztartás szervezeteibeszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 5. § 3. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...hanem alkalmazni kell a tartalomelsődlegessége a formával szemben elvet is. Ezen alapelv szerint "Abeszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket,ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelések minősítését és ezeknek anyilvántartásokból való kivezetését sem a központi, sem az önkormányzatiköltségvetési szerveknél nem kell felügyeleti szervi engedély.Az Szt-vhr. az értelmező rendelkezések között pontosanmeghatározza azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.