11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 SZÉP-kártya
Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
2. cikk / 11 Önkormányzati utánfutó értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk használt utánfutóját szeretné térítésmentesen egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. tulajdonába adni. Ez a tevékenység termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
3. cikk / 11 Tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes. Van egy tehergépkocsink, ételszállításra használtuk, de áfát nem vontunk le. Eladhatjuk-e adómentesen? Ha kell áfát felszámítani, akkor mi a teendőnk, hogyan kell számlázni, áfát bevallani?
4. cikk / 11 Áfanyilvántartás
Kérdés: Kötelező-e vezetni a beérkező számlák és az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, illetve a kimenő számlák és az általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének nyilvántartásait, ha TATIGAZD programmal könyvelünk?
5. cikk / 11 Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
6. cikk / 11 Költségvetési szerv tulajdonát képező használt személygépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézetünk hamarosan szeretne egy használt gépkocsit értékesíteni magánszemély részére. Intézetünk köteles-e költségvetési szervként (nem mint gépkocsi értékesítésével foglalkozó vállalkozás) a bevétel után az áfát befizetni, használt gépkocsi értékesítése esetén?
7. cikk / 11 Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája
Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
8. cikk / 11 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
9. cikk / 11 Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése II.
Kérdés: Problémát jelent az érintett önkormányzati intézményeknél a támogatással és az igénybe vevő befizetésével megfizetett étkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása, amennyiben a részben önálló intézmény kizárólag étkeztetéssel foglalkozik. Többségében az ilyen, részben önálló intézmény pénzforgalma az önálló intézmény beszámoló jelentésében egy külön szakfeladatként mutatható ki. Ebben az esetben az önálló intézmény élhet-e a részben önálló intézmény tevékenységére az elkülönített arányosításszámítási lehetőségével, függetlenül attól, hogy közös adószámon készül a bevallás és a befizetés?
10. cikk / 11 Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája
Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?