Saját jogú nyugdíjban részesülő közalkalmazott

Kérdés: A saját jogú nyugdíjban részesülők szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásának akadálya a tavalyi jogszabály-módosítással megszűnt. A saját jogú nyugdíjban részesülőnek közalkalmazotti jogviszonyban történő besorolására, az összevont szociális ágazati pótlékának összegére vonatkozóan van-e a nem nyugdíjasokhoz képest eltérő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő szabály. Ennek oka az, hogy rájuk az általuk elvégzett munka tekintetében ugyanolyan kötelezettségek vonatkoznak, mint az aktív korúakra, tehát a munka ellenértékével összefüggésben sem alkalmazható velük szemben semmilyen diszkriminatív jellegű szabály....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szolgáltatás vagy termék

Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
- gépjárművezetői képesítési igazolvány,
- vasúti járművezetői igazolvány,
- nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
- belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
- tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?
Részlet a válaszából: […] A szerződés pontos részleteit nem árulta el a kérdező. A rendelkezésünkre bocsátott információk alapján a szerződés három tevékenységet foglal magában. Feltételezzük, hogy a szerződésben az egyes tevékenységek ellenértékét külön-külön határozták meg.Az 1. pont az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések jellemzően túlmutatnak az üzemeltetésre átadott eszköz időleges használatán, annál sokkal összetettebb jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg a felek számára. Ebből következően az üzemeltetésbe adás az Áfa-tv. 13. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Fordított adózás átmeneti szabályai

Kérdés: Kérem segítségüket az alábbi kérdésekben. Hogyan járunk el helyesen? Hogyan jár el a munkát végző cég helyesen az alábbi szolgáltatások esetében? 2007. évi szerződés szerint 2007-ben részszámlázás történt. Az Áfa-tv. szerint lehetőség volt az egyenes adó megtartására a 2008. év I-IV. hónapban, és így történt a számlázás. Az előzőekben leírt esethez 2008-ban alvállalkozó is végzett munkát. Ez a szerződés 2008. évi, és számlázás is csak 2008-ban történt I-IV. hónapban fordított adózás formájában. Kérdés: Ha a fővállalkozó szerződése egyenes adós az áfa szempontjából, lehet-e az alvállalkozó fordított áfás? Ha a szerződés nem engedélyköteles, de I-IV. hónapban végzett munka besorolása miatt fordított adózás alá tartozott, V. hónaptól hogyan kell elszámolni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbelielemeken nyugvó adóztatandó ügyletből származó, önadózással gyakorlandójogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandójogokat és kötelezettségeket az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Önkormányzati gépkocsi térítésmentes átadása

Kérdés: Önkormányzatunk használt gépkocsiját szeretné térítésmentesen a helyi rendőrség vagy egy közalapítvány tulajdonába adni. E tevékenység áfaköteles termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. § (1) bekezdésének a) pontja értelmébentermékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a terméket adóalanyiságoteredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonábatörténő átadást is [kivéve a 7. § (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Vagyonkezelői jog átengedésének áfakötelezettsége

Kérdés: A költségvetési szerv a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) hozzájárulásával vagyonkezelői jogot enged át. Áfaköteles-e ez, és hogyan kell bizonylatolni az aktust?
Részlet a válaszából: […] ...egy dologi jellegű, a birtoklást, a használatot, hasznok szedését lehetővé tevő jog átadásáról, hanem kötelmi jogi követelések és kötelezettségek átruházásáról van szó egy speciális jogutódlás keretében.A "kezelésbe adás" vagyonkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.