Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.A kötelezettségvállaló így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Honvédelmi alkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: A kérdésem a 2018. évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatos. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A hivatkozott törvény szerint 2019. 01. 01. napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, visszamenőlegesen. A 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja már 25, 35, illetve 40 év honvédelmi alkalmazotti jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét. Nekem 36 év 5 hónap honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, jogosult vagyok-e a 35 év utáni jubileumra? Annak a munkavállalónak, akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, a 35. év betöltése után jár a 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy az e törvényből eredő, a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyban szabályozottól eltérő jogok, kötelezettségek a 2019. január 1-jével honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakult jogviszonyban ettől az időponttól illetik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Személyesadat-kezelésről szóló tájékoztató a munkavállalók részére

Kérdés: Milyen tájékoztatást kell adni munkaügyi, HR-területen a GDPR-nak történő megfelelés érdekében? Úgy hallottam, hogy az adatkezelésről egy írásbeli tájékoztatót kell kiadni minden munkavállaló részére. Mit kell ennek tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszából: […] ...nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő kifizetésekkel kapcsolatban terhelő más járulék jellegű kötelezettségeket, ésg) a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadót.A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás – saját gépkocsihasználat költségeinek megtérítése

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkáltató megtéríti a foglalkoztatási jogviszonyban állók azon költségeit, melyek a jogviszony teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükségszerűen és indokoltan felmerülnek. Ez akkor is így van, ha egyébként munkajogilag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...jognak (munkáltatói jog gyakorlásának) minősül a munkaviszonylétesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségekvétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására (109. §), illetőlegkártérítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából már nem mérvadó.Bejelentési kötelezettség a nyugdíjszünetelés kapcsán (azáltalános bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeken túl, pl. 0908-as)nincs, ha az érintett meghaladja az éves korlátot, a következő hónaptól anyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
1
2