Követelés behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...előírása szerint:– Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel lehetőség nyílt arra, hogy önellenőrzés keretében az általános forgalmi adó alapját utólag csökkentsék a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével.Először azt tisztázzuk, hogy mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] ...behajtás kezdeményezéséhez szükséges mértéket elérő díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a megszűnt társulat vagyonát, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket, és tartozásokat a tulajdonos önkormányzat részére kellett átadni. Az átadás során a még meg nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.A Kúria Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében kiemelte, hogy az Art. a behajthatatlan követelés fogalmát kifejezetten nem definiálja, ugyanakkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazniuk a költségvetési szerveknek.Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a vevőnként, adósonként kis összegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Emelt összegű végkielégítés – nők negyvenéves öregségi nyugdíja

Kérdés: A Ktjv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kormánytisztviselői jogviszonyom – tekintettel a kormány 1004/2012. (I. 11.) számú határozatára – 2012. 03. 18. napján felmentéssel megszűnt. A nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel 2014. június 22. napján fogok rendelkezni. Az a kérdésem, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint a plusz négyhavi illetmény az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli felmondás miatt jár-e, ha igen, mennyi a követelés elévülési ideje?
Részlet a válaszából: […] Emelt összegű végkielégítés annak jár, illetve járt, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzését (azaz az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését) megelőző öt éven belül került felmentésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.