Téves besorolás javítása esetén a szabadság megállapítása

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Amennyiben a közalkalmazott fizetési fokozata tévesen került megállapításra, és az a tévedés feltárását követően javításra került, hogyan kell eljárni a szabadság járandóság tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a jogosulatlanul igénybe vett szabadságra járó távolléti díj visszakövetelhető (jog-alap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó szabályok szerint). Ekkor természetesen egyéb munkajogi jogkövetkezmény sem kizárt (pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a megszűnt társulat vagyonát, jogokat és kötelezettségeket, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket, és tartozásokat a tulajdonos önkormányzat részére kellett átadni. Az átadás során a még meg nem fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...nem került kifizetésre apolgármestert megillető jubileumi jutalom. (Az önkéntes teljesítés alapjánkifizetett, egyébként elévült követelést nem lehet visszakövetelni.)A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Késedelmes számlázás, elévülés

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 324-327. §-ai rendelkeznek a polgári jogi követelésekelévüléséről. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály máskéntnem rendelkezik. Az elévülési határidők meghosszabbítására irányulómegállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Jubileumi jutalomra való jogosultság elévülése

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléga 2004. június 21-én vált jogosulttá a 30 éves jubileumi jutalomra, amelynek kifizetésére azonban nem került sor. A dolgozó ez ellen nem élt kifogással, egészen 2007 szeptemberéig. Ekkor kérte, hogy a korábban esedékessé vált jubileumi jutalmat fizessük ki részére, és arra hivatkozott, hogy a Munka Törvénykönyve alapján, a hároméves elévülési idő leteltét követően további 6 hónapig még érvényesítheti igényét. Ki kell-e részére fizetni a 2004 júniusában ki nem fizetett jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...idő lejártát követően is előlehet terjeszteni, de az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belülérvényesíteni kell a követelést. A menthető okot az erre hivatkozó félnek kellbizonyítania. Az elévülés nyugvásának vizsgálatánál –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Férjem 1986-ig közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, majd gépgyárban, illetve postán. Jelenlegi munkahelyére 1987-ben került mint közalkalmazott. Más kollégája kapott 25 éves jubileumi jutalmat, de ő nem. Részére járt-e a jubileumi jutalom, és ha igen, kifizettethető-e még a munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] ...kérdése. Ajogviszony megszűnését követően az általános elévülési időn belül – azaz 3 évig- van lehetőség a jogviszonyból eredő követelések, igények érvényesítésére.Tehát amennyiben utólag merül fel olyan körülmény, mely felélesztene valamilyenigényt, 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.