12 talált cikk a szerződés , határidő , követelés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság gazdasági tevékenysége keretében lapterjesztési szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Az ügyletek az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai értelmében minden esetben Magyarországon teljesülnek. A havi, negyedéves előfizetéses konstrukciót megrendelő ügyfelei részére a társaság rendszeres időközönként bocsát ki számlát, minden elszámolási időszakot követően az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokról. Amennyiben egy ügyfél a számlán megjelölt határidőig nem fizeti ki a szolgáltatás esedékes díját, a társaság fizetési felszólítást küld számára. Ezt követően, amennyiben az értesítésben megjelölt határidőig sem teljesíti az ügyfél a fennálló fizetési kötelezettségét, a társaság ismételten fizetésre szólítja fel (sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján). E fizetési felszólítás kibocsátása után a társaság díjat számít fel, amelyet a következő időszak elszámolásakor az ügyfél részére számláz. A díj kiszabása az alapul szolgáló előfizetői szerződés szerinti teljesítés elősegítésére nyújt lehetőséget a társaság számára ügyféli nemfizetés esetére. A szerződéses rendelkezések értelmében a felszólítási díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ügyfél szerződésszegő magatartását követően merülhet csak fel, tehát a felszólítási díj nem képezi a szerződés keretében nyújtott szerződésszerű szolgáltatás fejében kapott ellenérték részét. Továbbá az ügyfeleknek nincs ráhatásuk a felszólítási díj kiszabására, a felszólítást mint szolgáltatást előzetesen nem rendelik meg. A társaságnak nincs szerződéses kötelezettsége a díj kiszabására, és az ügyfeleknek sincs jogalapjuk arra, hogy kikényszerítsék a felszólítás kiküldését és a díj kiterhelését. A felszólítás és a kiterhelt díj fogadásával az ügyfelek azonosítható fogyasztást sem valósítanak meg. A felszólítás kibocsátásának célja az ügyfelek fizetési hajlandóságának növelése, a nemfizetésből fakadó károk enyhítése a későbbi, költségesebb végrehajtásra irányuló eljárások elkerülése révén. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondolom, hogy a fizetési felszólítási díj nem tekinthető szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért az áfa hatályán kívül esik?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben egy ingatlan kivitelezésével bízott meg egy magyar társaságot (a továbbiakban: társaság; önkormányzat és társasága továbbiakban együtt: felek). A társaság 12 év garanciát vállalt a teljesítésre a felek közötti szerződés alapján. Az átadást követően a kivitelezéshez kapcsolódó hibák, hiányosságok merültek fel a garanciális időszakban. A hibák egy része már javítható, azonban a hibák egy másik részét később javasolt javítani, amikor az ingatlan hibája teljes mértékben látható lesz.
A felek a javítási munkálatok szükségességének megállapítása és a javítás költségeinek meghatározása érdekében egy külső szakértő társaságot kértek fel. A szakértői jelentésben foglaltakat a felek elfogadták. Ennek megfelelően az önkormányzat a hibákat harmadik féllel kijavíttatja a felek közötti kivitelezési szerződés vonatkozó pontja értelmében ("önkormányzat jogosult a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzésére vagy harmadik fél bevonásával azok elvégeztetésére, amennyiben a társaság e kötelezettségének észszerű határidőn belül nem vagy nem kíván eleget tenni"), továbbá a felek közötti megállapodás alapján a társaság az önkormányzatnál felmerült javítási költségeket megtéríti az önkormányzat részére. Helyes az az álláspont, mely szerint a nem szerződésszerű teljesítés kapcsán a társaság által az önkormányzat részére teljesítendő kifizetés az Áfa-tv. hatályán kívül esik, következésképp az önkormányzat nem köteles általános forgalmi adót felszámítani az átterhelt költségek kapcsán?

Kérdés: Az önkormányzat hogyan, milyen eljárás keretében tudja behajtani egy nonprofit kft.-től a nagy összegű bérletidíj-hátralékot?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költség­átalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?