Találati lista:
1. cikk / 64 Önkormányzati ingatlanértékesítés
Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?
2. cikk / 64 Lakóingatlan részletre történő értékesítése
Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.
3. cikk / 64 Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
4. cikk / 64 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
5. cikk / 64 Víziközművagyon térítésmentes átadása
Kérdés: A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?
6. cikk / 64 Visszapótlási követelés értéke
Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.
7. cikk / 64 Vagyonkezelési szerződés megszűnése
Kérdés: Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?
8. cikk / 64 Térítésmentes átadás
Kérdés: Az önkormányzat térítésmentesen átadja egy épület kiviteli terveit saját tulajdonú közhasznú gazdasági társaságának. A térítésmentes átadásról számla készül, a számla nettó részét nem téríti meg a kft. a térítésmentes átadásra való tekintettel, az áfarészt viszont igen az önkormányzat részére (az önkormányzat áthárítja a kft.-re az áfát). Hogyan kell könyvelni a számla nettó összegének kivezetését? A 38/2013. NGM rendelet kitér a térítésmentes átadás áfaelszámolásának könyvelési tételeire, de a nettó érték kivezetését nem taglalja.
9. cikk / 64 Hibajavítás, ingatlanértékesítés
Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
10. cikk / 64 Garanciális csere
Kérdés: Intézményünk televíziót vásárolt. Meghibásodott a készülék, és mivel nem volt javítható, garanciális csere történt. Kaptunk egy új készüléket, ugyanazt a típust, ami elromlott. Az elromlott készüléknek még volt értéke, és természetesen értékcsökkenést is számoltunk rá. A szolgáltató csereértéket nem határozott meg. Jól gondolom, hogy az elromlott készüléket ki kell vezetnünk, majd terven felüli értékcsökkenést is el kell számolnunk rá? A cserekészüléket milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
