Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jeleníteni végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként. A folyósításra kerülő összeg és annak kamatrésze is követelésként kerül előírásra.Számviteli elszámolása a következő:Pénzeszköz-átvezetések csak pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] ...alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet."Ugyanennek a paragrafusnak a (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Késedelmi kamat elszámolása

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszából: […] A számlák késedelmes (határidőn túli) kiegyenlítése esetén, a hatályos jogszabályok alapján, a szállító késedelmi kamatot számíthat fel. A késedelmikamat-fizetési kötelezettség a számlában feltüntetett fizetési határidőt követő első naptól a tartozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Önkormányzati lakás értékesítése

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában álló lakás magánszemély részére történő értékesítése esetén keletkezik-e kamatkedvezményből származó jövedelem abban az esetben, ha a vételár egy része megállapodásban rögzítve, 8 havi részletben kerül kiegyenlítésre?
Részlet a válaszából: […] ...törvény72. § (4) bekezdése értelmében a kamatkedvezményből származó jövedelemmegállapításánál nem kell figyelembe venni a vevői követeléseket, valamint az ekövetelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő egyébkötelezettségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
Részlet a válaszából: […] ...az átfutó kiadást egyébdologi kiadásaival szemben térítményezi, és a bérlőkkel szemben a helyettükkifizetett díjjal egyező összegű követelést állapít meg. Az Szt-vhr. szerinti,a behajthatatlan követelésként való besorolást az önkormányzatnak is meg kellállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.