23 talált cikk a térítési díj , közétkeztetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?

Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt szolgáltatással biztosítja a közétkeztetést, de 2023. január 1-jétől a szociális intézményében saját konyha működtetésével szervezi meg. A munkahelyi étkezést az önkormányzat és intézményei, valamint a nem önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola dolgozói jelenleg közvetlenül az étkezést biztosító vállalkozónak fizetik meg. 2023. január 1-jétől a saját konyha esetében a bölcsőde és az óvoda dolgozói munkahelyi étkezésének elszámolására a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben és a 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben COFOG-számot fogjuk használni, a többi önkormányzati és intézményi dolgozó és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények dolgozói esetében a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-számot. Amennyiben a munkahelyi étkezés térítési díja a teljes bekerülési költség, ezen az intézménynek nincs haszna, keletkezik-e valamilyen befizetési kötelezettsége az állam vagy a fenntartó önkormányzat felé, mivel az intézmény a 900090 COFOG-számot használja?

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekeket étkeztetünk. A Gyvt. alapján vannak ingyenes és kedvezményes étkezők. Az ételt vásároljuk, és az ingyenes étkezőkre jutó áfát nem vontuk le, de így is több az áfalevonásunk, mint a fizetendő áfánk, mert a kedvezményes étkezőkre jutó beszerzési áfát levontuk. A Gyvt. alapján a nyersanyag árát háríthatjuk át a gyerekekre, ezért az eladási ár alacsonyabb, mint az az ár, amin mi vesszük az ételt. Az adóhatóság kifogásolta gyakorlatunkat. Jogosan járunk-e el, ha a kedvezményesen értékesített étel beszerzési áfáját levonjuk?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 239-es számában a 4395. sorszámon megjelent válasz ismeretében szeretném megkérdezni a válaszadótól, hogy az Áfa-tv. 65. §-ában foglaltak azon része, mely szerint az "adó alapjába beleszámít a kapott támogatás bármely formája is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja", figyelmen kívül hagyható? Vagy talán a kapott támogatást kell "leáfázni" (legyen az 50% vagy 100%), és akkor az étkezési beszerzést terhelő áfa teljes mértékben levonhatóvá válik?

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?