4 talált cikk az alapítvány , önkormányzat , kedvezmény , közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. 2012. december 19-én már negyven év jogosultsági idővel fogok rendelkezni, és szeretnék nyugdíjba menni.
1972. 07. 10.-2008. 05. 15., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2007. 07. hónapban a 35 éves jubileumi jutalmat kifizették részemre.
2008. 05. 16.- 2008. 06. 30., munkanélküli-járadékban részesültem.
2008. 07. 01.-2009. 03. 05., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2008. 03. 06.-2009. 10. 31., munkanélküli-járadékban részesültem.
2009. 11. 01.-2010. 05. 31., kft. foglalkoztatott.
2010. 06. 01.-2010. 06. 13., munkanélküli-járadékban részesültem.
2010. 06. 14.-2012. 12. 20., közalkalmazotti jogviszonyban vagyok foglalkoztatva.
A munkáltatóm a 40 éves jubileumi jutalomra nem tart jogosultnak, mivel köztisztviselőként megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat. Jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, akkor azt részemre mikor kell kifizetnie a munkáltatónak?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Gazdasági vezetők munkaértekezletén kérdésként felvetődött, hogy kötelezhető-e a közalkalmazott a kedvezményes utazásra jogosító utalvány [85/2007. Korm. rend. 7. § (1) bekezdés] felhasználására kiküldetés esetén?