Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatóban informálni kell minden munkavállalót.2. A munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A közalkalmazott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] ...az érintett közalkalmazott 1955-ben született, akkor a 2019. évben, a 64. életéve betöltésével válik jogosulttá öregségi nyugdíjra (feltéve, hogy a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, ami a megadott adatok alapján teljesül).A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Belső ellenőrzési vezető vezetői pótszabadsága és pótléka

Kérdés: Egy integrált költségvetési szervnél dolgozom, mint belső ellenőr. Az intézmény 100 főt foglalkoztat, a belső ellenőri feladatokat egyedül látom el, így a belső ellenőrzési vezető feladatát is. A Bkr. 2. §-ának c) pontja alapján, ha egyedül látom el a belső ellenőrzési feladatokat egy költségvetési szervnél, belső ellenőrzési vezetőnek minősülök. A kérdésem tulajdonképpen arra irányul, hogy ha a kinevezésem belső ellenőr, akkor pusztán a jogszabály alapján jár-e nekem a vezetői 5 nap pótszabadság és a vezetői pótlék? Vagy nem jár, csak a belső ellenőrzési vezető feladatait kell elvégeznem, mint belső ellenőr?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően köteles ellátni a belső ellenőrzési vezetői feladatokat, még nem jelenti azt, hogy valódi vezetői megbízásról lenne szó. Közalkalmazottak esetében a vezetők megbízott vezetők, azaz alapmunkakörük mellé, amelyre a kinevezésük szól, vezetői megbízást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közalkalmazotti jubileumi jutalomnál figyelembe vehető időtartamok

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó költségvetési szerv vagyunk, és a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében szeretnénk arra vonatkozó tájékoztatást kapni, hogy mely időket kell figyelmen kívül hagyni a kiszámításnál. Véleményünk szerint a Kjt. 22. §-a figyelembevételével nem lehet számításba venni a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát, valamint az ezen alapuló rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...bírói gyakorlat alapján közalkalmazotti jogviszonybantöltött időként figyelembe kell venni – többek között – a beszámítandó jogviszonyokidőtartamán belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azonidőtartamát, amely alatt a közalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazottunk szerinte elmaradt 25 éves, illetve 30 éves jubileumi jutalmát követeli, az alábbi jogviszonyok alapján: 1. 1976. 09. 07-től Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, megszűnés: felmondás a dolgozó részéről 1978. 08. 14-én. 2. 1978. 08. 15-től Volán Vállalat, megszűnés: áthelyezéssel 1986. 06. 01-én. 3. 1986. 06. 02-től Magyar Kábel Művek, megszűnés: kilépett bejegyzéssel 1986. 08. 23-án. 4. 1986. 08. 23-tól ÁFÉSZ-dolgozó, megszűnés: áthelyezéssel 1989. 12. 31-én. 5. 1990. 01. 01-től önkormányzati fenntartású középiskolában közalkalmazott jelenleg is. Kérdésem: Mikor és mely jubileumi jutalom jár(t) a dolgozónak? Utólagos kifizetésre milyen lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott huszonöt, harminc-, illetve negyvenéviközalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult a Kjt. 78. §-aalapján jubileumi jutalomra. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt az általánosszabályok szerint kell számításba venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?
Részlet a válaszából: […] ...A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 87/A. §-át és a kapcsolódó bírói gyakorlatot figyelembe véve afizetési fokozat megállapítása (besorolás) szempontjából közalkalmazottijogviszonyban töltött időnek tekintendők a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 68. §-ának 2005 januárjában hatályos szabályaivalóban úgy rendelkeztek, hogy a közalkalmazott akkor jogosult egyhavikülönjuttatásra, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll,kivéve – többek között – ha 30 napnál hosszabb fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Igazgatóhelyettes megbízása

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...meg.A nyugdíjazásmiatti felmentés első négy hónapjában munkavégzés történik, majd a következőnégy hónapban mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól. Ejogviszonyokban is alkalmazni kell az Mt. 93. § (3) bekezdésénekrendelkezéseit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmek után első ízbenfebruárban kell megfizetni.A Kjt. 68. §-ának 2005. január 1-jétől hatályos szövegezéseszerint a közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...Költségvetési Levelek 12. szám 308. kérdése kapcsán azt kellett megvizsgálni, hogy hány nap tanulmányi szabadság illeti meg a közalkalmazottat, ha munkája mellett végzi gimnáziumi tanulmányait, ha felsőfokú (nem főiskolai) levelező tagozatra jár, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
2