Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a gyermek ötéves koráig

Kérdés: GYET-ben részesülő, heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne napi 4 órás részmunkaidőben dolgozni. Legkisebb gyermeke 3,5 éves. Kötelesek vagyunk módosítani a munkaszerződését?
Részlet a válaszából: […] ...ennek eleget tenni, ha az érintett már korábban visszatért dolgozni, GYET folyósítása mellett végez munkát (vélhetően heti 30 órában).Közalkalmazottak esetében a Kjt. részletesebb szabályokat tartalmaz. Arról rendelkezik, hogy a teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt (Eütev. tv.), és bevezetik a jövedelemkiegészítést a közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...nem álló előadóművészként.– 1997. december 31-ét követően a munkaviszonyban (ideértveaz országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 33. § (1) bekezdése szerint felmentés esetén – a nem megfelelőmunkavégzés miatti alkalmatlanság esetét kivéve – a felmentési idő legalábbhatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság letelte utáni foglalkoztatás

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.)- közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó – 90. § (1) bekezdésd)-e) pontjai szerint a közalkalmazott felmentési tilalom alatt áll, tehát -még ha időközben szervezeti változások történtek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

"Főállású anyaság" és fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Köteles-e a munkáltató ún. "főállású anyaság" esetén a közalkalmazott részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...napi 4 órátmeg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha amunkavégzés otthonában történik. A közalkalmazott munkavállaló tehát akkor tud élni a"főállású anyaság" lehetőségével, ha egyáltalán nem vagy legfeljebb 4 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Felmentési tilalom GYES alatt

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk a GYES folyósítása mellett néhány hónappal ezelőtt visszajött dolgozni, megszüntetve a fizetés nélküli szabadságát. Tekintettel arra, hogy átszervezést kellett a szervezetnél végrehajtani, felmentéssel meg kívántuk szüntetni az érintett jogviszonyát, aki azonban arra hivatkozott, hogy a gyermeke még csak két és fél éves, és ő GYES-t kap, ezért az ő jogviszonyát nem szüntethetjük meg felmentéssel. Igaza van a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében -amennyiben a Kjt. eltérően nem rendelkezik – a Munka Törvénykönyvéről szólótörvény (Mt.) rendelkezéseit is alkalmazni kell, így a felmentési tilalomravonatkozó szabályokat is. Az Mt. 90. § (1) bekezdés e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő szabadsága

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?
Részlet a válaszából: […] ...felül illeti meg a munkavállalót, és ha többféle jogcímen ismegilleti a munkavállalót, akkor azokat össze kell adni.Ha a közalkalmazott nem teljes naptári évet tölt amunkáltatónál, hanem jogviszonya év közben kezdődött, részére akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Részmunkaidős szabadsága

Kérdés: Az alapfokú művészeti iskolában határozott idejű közalkalmazotti szerződéssel tanítanak heti 4-8-12 órában pedagógusok. Mennyi az ő szabadságuk?
Részlet a válaszából: […] ...azalapszabadságon felül illeti meg a munkavállalót, és ha többféle jogcímen isjár a munkavállalónak, akkor azokat öszsze kell adni.Ha a közalkalmazott nem teljes naptári évet tölt amunkáltatónál, hanem jogviszonya év közben kezdődött, részére akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.