57 cikk rendezése:
1. cikk / 57 Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?
2. cikk / 57 Szociális szférában dolgozó közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: A dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő napon szeretne nyugdíjba menni a felmentési idő igénybevételével. Kérésének megfelelően munkaviszonyát a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint munkáltatói felmentéssel szüntetnénk meg. A vonatkozó jogszabályok tanulmányozását követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a dolgozónak járó felmentési idő kezdete a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napja. Ebben a konkrét esetben a munkavállalót megillető felmentési idő kiadása a nyugdíjkorhatár betöltésének napját követően kezdődik, vagy a felmentés annak napján kell, hogy véget érjen, és a korhatár betöltésének napján már nyugdíjasnak minősül a kérelmező? Kötelező-e a dolgozónak a 65. életévét elérve nyugdíjba mennie? A dolgozó 2023. december 16-án szerezné meg a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Mely esetben lehet ezt neki kifizetni?
3. cikk / 57 Intézményvezető nyugdíjazása
Kérdés:
A szociális intézmény vezetője a nők 40 éves nyugdíját kívánja igénybe venni úgy, hogy továbbra is, azaz a nyugdíjazást követően is ő marad az intézmény vezetője. A felmentési idő tekintetében úgy nyilatkozott, hogy lemond arról a részről, amelyről kötelezően fel kellene menteni a munka alól, és folyamatosan ellátja a feladatot. A jogszabály szerint kötelező felmenteni a munkavégzés alól a felmentési idő felére? Ennek ellenére dönthet úgy a munkavállaló, hogy nem kéri a felmentését, és azt is ledolgozza?
4. cikk / 57 Előírt végzettség megszerzésének elmulasztása
Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?
5. cikk / 57 Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
6. cikk / 57 Felmentési idő kezdete nyugdíjazásnál
Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?
7. cikk / 57 Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.
8. cikk / 57 Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
9. cikk / 57 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
10. cikk / 57 Nyugdíjas dajka visszafoglalkoztatása
Kérdés: Intézményünkben az alábbi probléma vetődött fel: a kétnyelvű nemzetiségi óvoda dajkája a nők 40 éves jogosultságával megy nyugdíjba. Amennyiben nem találunk helyette mást (dajka végzettség, nemzetiségi nyelvvizsgával), akkor visszajöhet-e dolgozni a nyugdíj folyósítása mellett? Óvodában foglalkoztathatjuk-e közalkalmazotti jogviszonyon kívül más jogviszonyban?