Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja.A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.
Részlet a válaszából: […] ...igazolni. Bár e rendelkezés kifejezetten a munkavállaló oldaláról történő igazolást ragadja meg, azonban arra, hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, annak milyen feltételei vannak, a Kjt. vonatkozó szabályai irányadók. Ha a felmentés törvényi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkavállaló a felmentés közlése után halálozik el, összetett munkajogi helyzettel találjuk szembe magunkat.A közalkalmazotti jogviszony mint munkavégzésre irányuló jogviszony személyhez kötött, ezért a halált követően a továbbiakban már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Vezetői megbízás közoktatási intézménynél

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)
Részlet a válaszából: […] ...fenntartó adhat Önnek új vezetői megbízást, de a jelenlegi vezetői megbízása mindenképpen meg fog szűnni az átadással.A mögöttes közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Kjt. 25/A.-25/C. § előírásait kell alkalmazni. E szerint az átvevőnek főszabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Közalkalmazott vezetők 2011. évi szabadsága

Kérdés: A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?
Részlet a válaszából: […] ...§(5) bekezdésében úgy szabályozta újra a kérdéskört, hogy kimondta, az e törvényhatálybalépésének napján (2011. június 1-jén) közalkalmazotti jogviszonybanálló magasabb vezető, illetve vezető megbízású közalkalmazottak 2011. évre járószabadságát a Kjt. 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Vezetői illetményalap

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (továbbiakban: Kjt.) 23. §-a definiálja a megbízott és kinevezettvezető fogalmát. A kérdés a kinevezett vezetőre vonatkozik, tehát olyanvezetőre, magasabb vezetőre, aki vezetői feladatainak ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közalkalmazott szabadságának megállapítása

Kérdés: Pótszabadság kiszámításánál közalkalmazott esetén a Kjt. 57. §-át vagy az Mt. 131. §-át kell alkalmazni? A konkrét eset: 53 éves dolgozót alkalmazunk konyhalányként. Az összes ledolgozott ideje 16 év. A Kjt. szerint az A6-ba sorolom be. Szabadsága így 20 nap alap- + 6 nap pótszabadság lehet. Az Mt. szerint viszont 45 év felett 30 nap illeti meg. Ebben az esetben melyik törvény vonatkozik a közalkalmazottra?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "aközalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvénybenfoglalt eltérésekkel kell alkalmazni." Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

2009-es szabályok vezetői munkaköröknél

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
Részlet a válaszából: […] ...kell felajánlani. Ha nincs felajánlhatómunkakör, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasítja, ahatározott idő lejártakor a közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatónak ezenokra hivatkozással felmentéssel meg kell szüntetnie, és a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...kell felajánlani. Ha nincsfelajánlható munkakör, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakörtelutasítja, a határozott idő lejártakor a közalkalmazotti jogviszonyát amunkáltatónak ezen okra hivatkozással felmentéssel meg kell szüntetnie, és amunkakör elutasítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Emelt összegű végkielégítés

Kérdés: Jár-e emelt összegű végkielégítés közalkalmazott dolgozónknak felmentése esetén, ha nem rendelkezik még három év közalkalmazotti jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 37. § (1) bekezdés a) pontja alapján végkielégítésilleti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentéskövetkeztében szűnik meg. A 37. § (6) bekezdése szerint a végkielégítés mértéke, ha aközalkalmazotti jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.
1
2
3
5