Közműrendszer bérbeadásának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk új utcát alakít ki a településen. A telkeket közművesítve értékesíti. A víz- és szennyvízrendszert az önkormányzat építi ki. A telektulajdonosoknak közművesítési hozzájárulást kell fizetni, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az elkészült közműrendszert használatba adás után üzemeltetésre átadja a vízműnek, amely bérleti díjat fizet. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat levonásba helyezheti-e a víz-, szenny-víz-közműépítés áfáját (hiszen a közművesítési hozzájárulással bevétele származik a tevékenységből)? Levonásba helyezhető-e minden esetben – ha nincs közművesítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség – a közműberuházás áfája, mivel a későbbiekben áfás bérletidíj-bevétel kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A közműrendszer bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint kötelezően áfás. Ez független az ingatlan-bérbeadásra történt választástól. A közműrendszert áfás ellenértékért adják bérbe, ez megalapozza az adólevonási jogot. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése alapján víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Víziközmű-beruházás áfalevonása

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Közműberuházás áfájának visszaigénylése – önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező a régi, hatályon kívül helyezett Áht. előírásairahivatkozik. A 2012. január 1-jétől hatályos 2011. CXCV. tv. (új Áht.)értelmében a hivatalt és az önkormányzatot is önálló jogi személynek kelltekinteni, amelyeknek saját adószámmal kell rendelkezniük. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Közműberuházáshoz kapcsolódó áfa levonása

Kérdés: 2004-ben már egyáltalán nem lehet a közműberuházáshoz kapcsolódóan áfát levonni?
Részlet a válaszából: […] Csak akkor, ha államháztartási támogatásban részesül a beruházáshoz az adóalany, méghozzá az alábbi két mód valamelyike szerint. Ha a beruházás államháztartási (vagy önkormányzati) támogatásáról nettó módon finanszírozva született a jóváhagyó döntés, és a tavalyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Támogatásból megvalósított közműberuházás áfája

Kérdés: Hogyan alakul a támogatásból megvalósított közműberuházáshoz kapcsolódó áfalevonási jog, ha önkormányzatunk maga üzemelteti, vagy ha üzemeltetésre átadja?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 32. és 33. §-a szerint az adóalany levonhatja az adóköteles ellenérték fejében teljesített szolgáltatásai érdekében felmerült beszerzéseinek áfatartalmát.A szennyvízelvezetés, a közüzemi szennyvíztisztítás-kezelés, illetve települési hulladékok kezelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Szerződéskötés gesztorönkormányzat által lebonyolított közműberuházás esetére

Kérdés: A gesztorönkormányzat által lebonyolított közműberuházás esetében hogyan kell szerződni ahhoz, hogy az áfa visszaigényelhető legyen?
Részlet a válaszából: […] Kétféle konstrukció lehetséges: A társönkormányzatok megbíznak maguk közül egy önkormányzatot (gesztor), amelyik saját nevében bonyolítja le a beruházást, saját nevében köti a szerződéseket, s a kivitelezői számlák is az ő nevére szólnak. A gesztorönkormányzat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.