10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kjt. hatálya alá tartozó szervnél főszabályként nem létesíthető munkaviszony, jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?
2. cikk / 10 Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás
Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
3. cikk / 10 Pedagógusok szakkönyvtámogatása
Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?
4. cikk / 10 Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék és gyógypedagógiai pótlék
Kérdés: Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Intézményünk többcélú intézmény, ellátja ezen feladatokat is. Utazó tanári hálózatot működtetünk, ahol alkalmazotti létszám hiányában gyógypedagógusok látják el a feladatot kötelező órájukban vagy túlórában. Emellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában is dolgoznak. Melyik pótlék adható számukra, a gyógypedagógiai pótlék vagy a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?
5. cikk / 10 Közalkalmazotti illetménypótlék
Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
6. cikk / 10 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
7. cikk / 10 Közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Érdeklődéssel olvastam a Költségvetési Levelek 2008. augusztus 19-én megjelent 100. számában közölt 2114. számú kérdést a közoktatás-vezetői diplomával rendelkező tanár átsorolásáról. A válaszban találtam két olyan jogszabályi hivatkozást, amelyek már hatályon kívül vannak 2006. október 3-a óta. Mivel érdekel a téma, szívesen venném válaszukat a hatályos helyzettel kapcsolatban.
8. cikk / 10 Közalkalmazotti besorolás II.
Kérdés: A 2114. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatosan kérdezném, hogy mi a pontos és jelenleg is hatályos jogszabály, aminek alapján átsoroljuk a "G" fizetési osztályba a közoktatás-vezetői vizsgával rendelkező pedagógust? Ugyanis a fenti válaszukban hivatkozott 41/199. (X. 13.) OM rendelet és a 8/1997. (II. 18.) MKM rendelet csak 2006. 10. 03-ig volt hatályban. A kérdésre adott válasz pedig azért is elgondolkodtató, mivel a 48. számú Költségvetési Levelekben 2005. július 19-én (amikor még hatályban voltak a fenti rendeletek), az 1130-as válaszban a közoktatás-vezetői vizsgával rendelkező óvodaigazgatót, miután már nem igazgatói munkakört töltött be, Önök szerint vissza kellett sorolni "F" fizetési osztályba. Mi lehetett ennek a jogszabályi alapja?
9. cikk / 10 Közoktatás-vezetői szakvizsgával rendelkező tanár átsorolása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskolában tanító magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettséggel rendelkező kolléganő kiegészítésként "C" típusú nyelvvizsgának megfelelő német műveltségi területen tanítóképző főiskolán, valamint közoktatás-vezetői szakirányú szakon végzett. A közoktatás-vezetői szakvizsgához az intézmény nem járult hozzá, azt GYES ideje alatt végezte el. Kéri a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdése alapján a "G" fizetési osztályba való átsorolását. Munkaköréhez (magyar-német tanár) a közoktatás-vezetői végzettség nem szükséges, mivel munkáját beosztott pedagógusként végzi. Szeretnénk megtudni, hogy kérése jogos-e, van-e törvényi kötelezettség arra, hogy az ő esetében az átsorolás feltétlenül megtörténjen?
10. cikk / 10 13. havi illetmény III.
Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.