9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Takarító és konyhai kisegítő besorolása, fizetési fokozatának megállapítása
Kérdés: 1. Az érintett 2011. 03. 21-étől közalkalmazottja az általános iskolának, intézménytakarító munkakörben. Legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás (ruhakészítő). Előző jogviszonyai: 1994. 01. 07.-2007. 08. 08. munkaviszony meós, csoportvezető 2007. 11. 01.-2009. 06. 12. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2009. 06. 05.-2010. 12. 09. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2010. 12. 10.-2011. 03. 20. munkanélküli-járadék Az iskola besorolása szerint az illetménye: C/01 94 000 forint. Helyesen járt-e el az iskola a besorolásnál, hogy figyelembe vette a legmagasabb iskolai végzettségét, valamint nem számította be a munkaviszonyban töltött időket? 2. A közalkalmazott kinevezés szerinti munkaköre: intézménytakarító (önkormányzati gyermekélelmezési konyha) és konyhai kisegítő (önkormányzati gyermekélelmezési konyha). Melyik jogszabály milyen képesítési követelményt határoz meg, mely munkaviszonyok vehetők figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál?
2. cikk / 9 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
3. cikk / 9 Természetbeni juttatás
Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
4. cikk / 9 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
5. cikk / 9 Pedagógusi munka ügyeleti díja
Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
6. cikk / 9 Rugalmas munkaidő
Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.
7. cikk / 9 13. havi illetmény III.
Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
8. cikk / 9 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
9. cikk / 9 Gondnok készenléte
Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?