8 talált cikk a továbbképzés , költség , közoktatás kifejezésre

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?

Kérdés: A közoktatásban dolgozom gazdasági vezetőként 1995 óta. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus szakképesítést szereztem, majd költségvetési könyvelői végzettséget (ez is középfokú). Mérlegképes könyvelői végzettséggel 1992 óta rendelkezem (regisztráltak, igazolvánnyal rendelkezem, minden kötelező továbbképzésen részt vettem). Ez év szeptemberében szereztem meg informatikus közgazdász felsőfokú iskolai végzettségem, számvitel szakirányon, s a Kjt. szerinti "E" fizetési osztályból "F"-be kaptam átsorolást. Szeretném tudni, hogy – a 217/1998. Korm. rendelet előírása szerint szakirányú felsőfokú végzettségem mellett – a mérlegképes könyvelői végzettségem feljogosít-e arra, hogy 5%-os további szakképesítésért járó illetménynövelést kaphassak.

Kérdés: Érdeklődéssel olvastam a Költségvetési Levelek 2008. augusztus 19-én megjelent 100. számában közölt 2114. számú kérdést a közoktatás-vezetői diplomával rendelkező tanár átsorolásáról. A válaszban találtam két olyan jogszabályi hivatkozást, amelyek már hatályon kívül vannak 2006. október 3-a óta. Mivel érdekel a téma, szívesen venném válaszukat a hatályos helyzettel kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskolában tanító magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettséggel rendelkező kolléganő kiegészítésként "C" típusú nyelvvizsgának megfelelő német műveltségi területen tanítóképző főiskolán, valamint közoktatás-vezetői szakirányú szakon végzett. A közoktatás-vezetői szakvizsgához az intézmény nem járult hozzá, azt GYES ideje alatt végezte el. Kéri a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdése alapján a "G" fizetési osztályba való átsorolását. Munkaköréhez (magyar-német tanár) a közoktatás-vezetői végzettség nem szükséges, mivel munkáját beosztott pedagógusként végzi. Szeretnénk megtudni, hogy kérése jogos-e, van-e törvényi kötelezettség arra, hogy az ő esetében az átsorolás feltétlenül megtörténjen?

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?