Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.A közszolgálati tisztviselő besorolásánál a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

4551. Jubileumi jutalom – munka nélküli időszak

Kérdés: Dolgozónk első munkahelyén 1993. március 1-jén kezdett el dolgozni köztisztviselőként, azóta is folyamatosan köztisztviselőként dolgozik. Előtte 1992. 11. 03-tól 1993. 02. 28-ig munkanélküli volt. A besorolásához figyelembe vett közszolgálati idő kezdete 1993. 01. 01. (az 1992. évi időszak figyelembevételével). Mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A besorolásnál és a jubileumi jutalomra való jogosultságnál a jogosító idő számítása eltér. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése speciális rendelkezést állapít meg arra, hogy mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalomhoz.Ezek a következők:a) a Kttv., Ktv., Ktjv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Polgármester esetében jubileumi jutalomba beszámítható idők

Kérdés: Polgármester 30 éves jubileumi jutalma kifizethető-e, ha munkaviszonya 1986. 08. 15-én kezdődött? Ettől az időponttól folyamatosan közalkalmazott volt. 2010. 10. 04-től polgármesterként is dolgozott. 25 éves jubileumi jutalmát megkapta. Jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...polgármester – ha nem társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget – a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint jogosult jubileumi jutalomra. A főállású polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hogy milyen szervezetnél dolgozik. Amennyiben a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, tehát nem közalkalmazott vagy közszolgálati tisztviselő, a munkáltató részéről valóban nem kötelező a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.